Ki a kedvenc könyvszereplőd?
Anne Shirley, aki Lucy Maud Montgomery regényeiben szerepel. Mindenkiről a legjobbat feltételezi, mindenben meglátja a szépet és a jót, és varázslatot csempész a körülötte élők hétköznapjaiba. Ő az egyik mesebeli példaképem, és amiben hasonlítunk egymásra, hogy mindketten szeretünk álmodozni, fantáziálni, történeteket kitalálni, természetben sétálni. A másik kedvenc gyerekkönyv-hősöm Sara A padlásszoba kis hercegnőjéből, aki a legnehezebb helyzeteket is átvészeli a képzelet és a mesemondás segítségével. Tőle tanultam meg gyerekként, hogy a fantáziánkkal milyen nagy erőre és boldogságra tehetünk szert. Nagyon szeretem Jane Austen Emmáját is, ő egy esendő, jó és rossz tulajdonságokkal, hibákkal és érdemekkel teli, színes szereplő, aki sosem untat, akkor sem, ha tizedszer olvasom újra a történetét. A saját regényeimből is vannak kedvenc hőseim. Kitti a Cseresznyeliget titkából, aki lelkes, bátor, és imád képzelődni boszorkányokról és kisasszonyokról. Viktória és Kristóf Az ellenállók vezéréből, akik együtt nyomoznak ki a 19. században egy bűntényt.
Melyik könyvszereplővel tudsz a leginkább azonosulni?
Sara és Anne mellett Patricia Gardinerrel, aki szintén Montgomery hőse, és épp annyira szereti az otthonát, éppen annyira tud ragaszkodni szeretett tárgyakhoz, mint én is. Mindketten hiszünk abban, hogy a házak és a tárgyak hordoznak belőlünk egy darabot, emlékeket és érzéseket. Reginával a legújabb könyvemből, A gondolatolvasóból. Regina is érzékeny, sokszor kitalálja mások gondolatait, egy kicsit különc az iskolában, szeret rajzolni, és nagyon ragaszkodik a barátnőjéhez.
Milyen könyveket írnál, ha író lennél? (Persze ez egy fura kérdés, hiszen te már író vagy...)
Nagyon szeretek gyerekkönyveket és ifjúsági könyveket írni, mindig is arra vágytam, hogy meséket és regényeket írhassak majd. A krimi különösen szeretett műfajom, nagyon élvezem olvasni és kitalálni is a rejtélyeket, fordulatokat.
Emlékszel az első könyvre, amit teljesen egyedül olvastál ki? Mi volt az?
Az első könyv, amit egyedül olvastam, a Kinizsi Pál volt. Sosem fogom elfelejteni, ahogy ültem az ablak előtt, kezemben fogtam a könyvet, és hirtelen ráeszméltem, hogy már nem a betűket látom, hanem a történetet. Fantasztikus felfedezés volt, hogy olvasás közben milyen sok világba ellátogathatok.
E-könyv vagy papír?
Mindenképpen papír. Szeretem kézbe venni, tapintani, szagolni a könyveket, fontos nekem a lapozás, a könyvjelző is, mindez hozzátartozik az olvasás-élményemhez.
Hol olvasol a legszívesebben?
Rengeteg olvasókuckóm van, de nagyon szeretek a szabadban, a kertünkben vagy egy parkban a fa alatt is olvasni. A férjem szerint minden szobánkban van egy olvasószentélyem. Tényleg így van. Az ablak közelében mindenhol kialakítottam egy kuckót, és váltogatom, mikor hol olvasok: a nappaliban a fotelben vagy a kanapén ülve a dekorációim és könyvespolcaim között, a konyhában a pult előtt ülve, amire egész délelőtt rásüt a nap, a hálószobában az ágyon fekve, a padláson a manzárdablakban vagy a teraszunkon a virágok között.
Mi volt az a legutóbbi feladat, amit egy jó könyv olvasása miatt halogattál vagy nem végeztél el?
Nem tudok felidézni ilyesmit. Nagyon szigorú vagyok magamhoz, első mindig a munka, és akkor élvezem igazán és felszabadultan egy könyv világát, ha tudom, hogy minden feladatommal készen vagyok.