Melyik könyvszereplővel tudsz a leginkább azonosulni?
Lucia Berlin időskori önmagával:
"Nem szeretném, ha ütődöttnek tartanának, jó benyomást akarok kelteni. Na mindegy, szóval boldog voltam, kiszórtam a fűre egy marék madáreledelt, és csak ültem ott bazsalyogva, tucatjával szálltak le a sirató gerlék meg a pintyek, hogy felcsipegessék a magokat. És akkor, zsupsz!, két nagy macska ugrott közéjük, ropogtak a csontok, szálltak a tollak, mindez pont abban a pillanatban, amikor pszichiáter kilépett az ajtón. Rám nézett, elborzadva felkiáltott.
- Ez iszonyú! - és elmenekült. Attól a naptól fogva messziről elkerült, és nem képletesen értem. Esélyem sem volt megmagyarázni, hogy az egész túl gyorsan történt, és nem a madarakat zabáló macskákat találtam olyan elragadónak. Csak a szagosbükköny meg a pintyek miatti boldogságomnak nem volt ideje szertefoszlani." (Lucia Berlin: Bejárónők kézikönyve, Csillagok és szentek, Bíró Júlia fordítása)

Milyen könyveket írnál, ha író lennél?
Ifjúsági regényeket írnék.

Emlékszel az első könyvre, amit teljesen egyedül olvastál ki? Mi volt az?
Nem emlékszem pontosan, talán a Két Lotti volt az első, amit egyedül olvastam. De ott volt a sor elején az Utolsó mohikán-sorozat J.F. Coopertől, valamint az Egri csillagok is. Tudom, hogy sokan utálják... Pedig olyan izgalmas! Még emlékszem, hogy mennyire elvarázsolt például a szöktetés vagy a konstantinápolyi vallási körmenet leírása.

E-könyv vagy papír?
A papír az igazi, de egy e-könyvnek is nagyon tudok örülni. Legutóbb Király Anikó Jó a vége!-sorozatát szereztem így meg.

Hol olvasol a legszívesebben?
Az ágyamban, az asztalnál ülve és a vonaton. A strandon nem szeretek, mert kisüti a szemem a nap. 

Mi volt az a legutóbbi feladat, amit egy jó könyv olvasása miatt halogattál vagy nem végeztél el?
Porszívózás.